Ezen múlik a magyar mezőgazdaság jövője: nagy baj lesz, ha nem történik változás

→   2020. okt. 20


Nem képzelt, hanem valódi problémával állnak szemben az emberek, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgálják. A magyar agrártársadalom nyilvánvaló felelőssége az új szakemberek kinevelése és integrálása a magyarországi és a külföldi minőségi élelmiszer termelés számára. Ezt az összetett, immáron sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapította meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

Privóczki Zoltán István, agrár-ökonómus szaktanácsadó, a Szegedi Tudományegyetem c. főiskolai docense és a SZIE óraadó tanára, a „Saroktanya Mezőgazdasági Tudáscentrum” elnevezésű középfokú agrároktatási magánintézmény üzemeltetője és tulajdonosa munkájában a 18-40 év közötti dél-alföldi fiatal gazdálkodók társadalmi-gazdasági helyzetét elemezte, kitérve az igénybe vett támogatások hasznosulására is. Disszertációjában úgy véli, hogy a generációváltó fiatal gazdák gazdasági eredményeikben, társadalmi megbecsülésük és elismerésük alapján felzárkózhatnak más szektorokhoz, tudhattuk meg a SZIE közleményéből.

A versenyképesség és a piaci gondolkodás alapja a fiatal gazdákat segítő támogatási és vállalkozási struktúrában, a kedvező hitelkonstrukciók kialakításában, valamint a birtokpolitika és jogszabályrendszer komplex együttesében rejlik. A fiatal gazdák kiegészítő területalapú, jövedelempótló és beruházási támogatásán túl a gazdaságátadás megkönnyítése, az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek.

A kutatás eredményei közé tartozik, hogy a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket magába foglaló régió fiatal gazdatársadalma nem képez homogén közösséget, ugyanis jelenlegi helyzetük, lehetőségeik, fejlesztési elgondolásaik sok tekintetben különböznek, tipikus csoportokat alkotnak. Ezekre és a tényleges gazdasági eredményeikre való tekintettel a fiatal gazdák eltérő jövőképpel rendelkeznek.

Privóczki Zoltán István kutatási eredményei azt tükrözik, hogy a fiatal gazdák vállalkozásainak időtállóságát nagymértékben befolyásolja a használt technológia színvonala. A vizsgált termelők többségükben átlagos technikát alkalmaznak a legproduktívabb és legkeresettebb fajtahasználat mellett. A fiatal gazdák emellett továbbra is a területnövelést, a földvásárlást tűzték ki célul. Ezután következik a technológia vagy a munkaerő fejlesztése. Az alacsonyabb szakmai végzettséggel és alacsonyabb átlagos földterülettel rendelkező fiatal gazdák inkább a humán erőforrásban látják a legfontosabb versenyképességi tényezőt, míg a magasabb szakmai végzettségű, magasabb átlagos földterülettel rendelkező fiatal gazdák inkább reáltényezőkben látják a versenyképességi előnyeiket.

A fiatal gazdák gazdasági céljaikat csak igen korlátozott mértékben tudják megvalósítani, mert mostanáig hátrányos gazdálkodási formába kényszerültek. A meglévő számos őstermelői, egyéni és társas vállalkozói formációk, adózási és támogatási rendszerek nem segítik kellően gazdasági fejlődésüket. Az elemzések azt bizonyítják, hogy kollektív igény mutatkozik egy „testreszabott” gazdasági társasági forma, a családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) jogszabályi megalkotására, aminek a bevezetése ismereteink szerint 2021-ben várható.

A „csmv” kedvezményes adózási formájával, pályázati és hitelbírálati pozitívumaival ösztönözni fogja a fiatal gazdákat és családtagjaikat. Vélhetően egy viszonylag magas adómentes mezőgazdasági bevételhatárral és párhuzamosan csökkenő adminisztrációs teherrel jól differenciálható, mégsem diszkriminatív új vállalkozási típust fog alkotni. A családi mezőgazdasági vállalkozás valós alternatívát jelenthet, amely a jövőben az őstermelői és az egyéni vállalkozói tevékenység kereteit túllépve elősegítheti a gazdaság fejlesztését. Funkcionális vagyonközösséget alkotva támogatja a későbbi hatékony generációváltást.

A magyar mezőgazdaság jövője a fiatal gazdák térnyerésén, az ehhez szükséges generációváltáson is múlik. A fiatal gazdák földhöz jutási szándékát akadályozza a jelenlegi termőföld-vásárlási szabályozásban felállított elővásárlási jog rangsora. Felülvizsgálatra szorulnak a földhöz jutás szabályai (az öröklési, az elővásárlási és bérlési rangsorok), különös tekintettel az állami földekre, valamint a (korai) nyugdíjazás szabályaira.

Privóczki Zoltán Istvánt kutatási terveinek koordinálásában, majd doktori disszertációjának sikeres védésében kiemelkedően segítette Dr. Borbély Csaba PhD., egyetemi docens (SZIE Kaposvári Campus) témavezető és Dr. habil. Bodnár Károly PhD. főiskolai tanár (SZIE Szarvasi Campus Intézet) társ-témavezető.

Forrás: agrarszektor.hu

Pin It on Pinterest

Megosztás