Korlátozások a fiatal gazdák méhészeteiben.

→   2015. dec. 7


KORLÁTOZÁSOK A FIATAL GAZDÁK MÉHÉSZETEIBEN

Privóczki Zoltán István

Kaposvári Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola

7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

agrarpalyazat@gmail.com

ABSTRACT: RESTRICTIONS ON YOUNG FARMERS’ BEEKEEPING

Agriculture and animal production still play an important role in preserving the quality of life of the rural population in Hungary. The recovery of the production willingness of young farmers is an important breakthrough point of the aging domestic agricultural sector.  The tenders for young farmers prefer the expansion of the livestock sector, thereby encouraging potential young farmers to include livestock production on their farms in the highest possible percentage during the five year operating period. All farm animal species are involved, however it is only in case of keeping bees that the call for proposals has serious restrictions, which are severely penalized if neglected. This paper was designed to discuss the young farmers  limitations of bee keeping, highlights the importance of honey production in Hungary on the European and world markets, while pointing out the anomalies of beekeeping regulations. Recognizing the problem it seeks a solution and a way out of restrictions applied to young farmers apiaries.

KEYWORDS: young farmers, apiary, Hungary, agricultural subsidies

ÖSSZEFOGLALÁS

A mezőgazdaság az állattenyésztés jelenleg is kiemelt szerepet játszik Magyarországon a vidéki lakosság életminőségének megőrzésében. Az elöregedő hazai agrárszektor fontos kitörési pontja a fiatal gazdák termelési kedvének visszanyerése. A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtott pályázati forrás preferálja az állattenyésztési ágazat térnyerését, ezáltal ösztönzi a leendő fiatal gazdákat hogy az öt éves működtetési időszak alatt, gazdaságuk minél nagyobb százalékban tartalmazzon állattenyésztést. A teljes gazdasági állatfajok felsorakoztatása mellett, egyedül a méhek tartása esetén ír elő komoly korlátozást a pályázati kiírás, melynek be nem tartását a kiíró súlyosan szankcionálja. Jelen dolgozat fiatal gazdák méh tartásának korlátait boncolgatja, kiemeli Magyarország méztermelési jelentőségét az Európai Uniós és világpiacon, miközben rámutat a méhtartás jogszabályi anomáliáira. A probléma felismerésével megoldást és kiutat keres a fiatal gazdák méhészeteiben alkalmazott korlátozásokra.

KULCSSZAVAK: fiatal gazdák, méhészet, Magyarország, agrártámogatások

BEVEZETÉS

Mezőgazdasági az agrárgazdaság szempontból kiváló természetföldrajzi és klimatikus adottságokkal bír, mely jelentősen hozzájárul ahhoz ténymegállapításhoz, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országa. A növények megporzásával, a számszerűsíthető bevételeken túl a méhek a nemzetgazdaságunknak további hasznot is hajtanak. A magyar méztermelés árbevétele (2014) éves szinten mintegy 60 milliárd forint, kilogrammonkénti 3 eurós átlagár mellett. A méhészeti tevékenységből származó árbevétel 73%-a származik exportból. A méhészeti ágazat 2007-2010 között 3,144 milliárd, 2010-2013 között 3,525 milliárd forint támogatást kapott. 2014. évben Magyarországon mintegy 773 ezer méhcsalád élt, és velük 20.410 méhész foglalkozott.

151207-0001

1.ábra:  Forrás: Forrás:KSH / MTVA Sajtó-és Fotóarchívum/MTI  www.mti.hu (2014)

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek(OMME) 2014. évben 11.987 tagja van, a hazai méhcsaládok 80 százalékát a OMME tagsággal rendelkező méhészek alkották. A megtermelt hazai mézmennyiség 40-60 százaléka akácméz, e mellett jelentős még a hársméz, selyemfű méz, gesztenyeméz és a napraforgóméz előállítása is (MÉSZÁROS, 2014).

Hazánkban a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség 11 család/km2 A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%, az állattenyésztésnek mintegy 3%-át adja. A méhészet nem csak kiegészítő, hanem fő jövedelemforrásként is hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez valamint kiváló minőségű méhészeti termékkel látja el az Európai Unió többi tagállamának lakosságát is. A méhek beporzási tevékenységükkel, javítják a szemkötődést, valamint létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is (ANONIM, 2015a).

A hazai mézfogyasztás is csekély mértékű, de emelkedő tendenciát mutat 0,6 kg/fő/év. Az elmúlt években a hazai méztermelés 17-18 ezer tonna volt. A hazai méztermelés pedig 2014. évben elérte 22-25 ezer tonnát (PÉNTEK-ZAKAR, 2014).

151207-0002

2.ábra: Forrás:KSH / MTVA Sajtó-és Fotóarchívum/MTI  www.mti.hu (2014)

Hazánkban 2007-2013 költségvetési időszakban három, míg 2014. és 2015. években az előbbi időszak terhére egy-egy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indításához című maximum 40.000 EUR-nak megfelelő forintösszegű, 100%-os (90%+10%) támogatási intenzitású pályázatot írtak ki. Mind a 2014. évi (ANONIM, 2015b) mind a 2015. évi (ANONIM, 2015c) pályázati kiírásban az állattenyésztési ágazat vállalása többletpontokkal járt, így nagyobb esélyt biztosított a kiírt pályázat elnyeréshez. A pályázatokban az említett többletpontokért vállalni lehetett, hogy a már nyertes fiatal gazda a működtetési időszakának 4. évére a gazdaságának összetételét 84-100%-ban állattenyésztés, kertészet vagy a kettő együttes arány adja. A pályázati kiíráshoz a csatolt melléklet tartalmazza a választható és életképességi mutatószámmal (EUME)

jellemezhető állatfajokat. Ezen állatfajok között szerepel a méh is (1. táblázat). Az életképességi számítás alapját méhek esetében a méhcsaládok száma adja, de a számítás alapját a kaptárszám alapján kell elvégezni.

A Európai Unióban így Magyarországon is elfogadott életképességi küszöbérték a 4 EUME, ettől alacsonyabb szinten termelő gazdaságok a nomenklatúra szerint nem életképesek. Kizárólag méhészettel foglakozó gazdaság az életképességi mutatószámok alapján 85 kaptárral kell, hogy rendelkezzen. 85 kaptár 2015. évi életképesség számítás alapján 4,03 EUME értéknek felel meg.

1. táblázat: Fiatal gazda EUME számítás (részlet)

151207-0004

Korlátozások

Az úgynevezett EUME táblázat, minden gazdasági haszonállatot, azok esetenkénti korcsoportjait, ivarait is tartalmazza, melynek segítségével az adott gazdaság életképességi mutatószáma generálható ez előbbi 2014.évi és 2015. évi fiatal mezőgazdasági termelők indítása c. pályázati kiírás az állattenyésztési ágazaton belül kizárólag a méhészeti tevékenységet korlátozza. A jogszabály értelmében, aki méhcsaládok beállítását is vállalja, azok részaránya a működési időszak 4. évének végére nem lehet több mint a 4. naptári év végére vállalt EUME érték 50%-a (ANONIM, 2015d).

A korlátozás tehát abban nyilvánul meg, hogy egy vélhetően maximálisan 40.000 EUR-nak megfelelő forintösszegű, 10 EUME nagyságrendű gazdaság maximálisan 105 kaptárral rendelkezhet. 105 kaptár EUME értéke ugyanis a 2015. évi életképesség számítás alapján 4,98 EUME értéknek felel meg.

Az EUME táblázatban szereplő más gazdasági haszonállatokat ilyen vagy hasonló korlátozás nem sújtja. A 2014. pályázati kiírás alkalmával 1270 fő + 807 fő= 2.077 fő, 2015. évi pályázati kiírás alkalmával 3.025 fő részesült Támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal. Így a mintegy 61.763 (2014) főt számláló fiatal gazda társadalom (LACZKA, 2014), több mint 8 %-át érinti ezen korlátozó szabályozás.

További súlyos korlátozások érintik a méhész fiatal gazdákat. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Nemzeti Parkok által kiírt haszonbérleti pályázatain induló fiatal méhészekkel szemben is elvárás, hogy a birtokba lépéstől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok teljes területének vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1 NE) megfelelő saját tulajdonú, éves átlagos állatállományt kell kialakítaniuk és azt a haszonbérleti szerződés fennállásának teljes időtartama alatt fent kell tartaniuk. A pályázati kiírás mellékletét képező Állategység (NE) számítási táblázat azonban még az egyéb állatfaj kategóriában sem tartalmaz méhekre vonatkozó számításokat (2. táblázat).

Így az elvárt minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egység (1 NE) vállalás méhcsaládokkal nem teljesíthető. Lásd 2. táblázat Állategység (NE) számítás: nem tartalmaz méhekre vonatkozó utalást / számítási metódust

2. táblázat: Állategység (NE) számítási táblázat

151207-0003

Forrás: http://www.nfa.hu/meghirdetett_haszonberleti_palyazatok_menu_22

Ugyancsak korlátozó tényező az egyéni vállalkozó fiatal gazdák körében, hogy a tevékenység legális gyakorlása a már triviálisnak mondható Aranykalászos gazda, Gazda, Mezőgazdasági technikus stb. végzettségen és a szakirányú mezőgazdasági felsőfokú végzettségen túl kizárólag 32 621 02 szakmakód számú Méhész végzettséghez kötött.

A méhész végzettség igazolás vagy méhész végzettségű alkalmazott igazolása hiányában az eljáró illetékes Kormányhivatal az 014902 ÖVTJ kódszámú Méhészet megnevezésű tevékenységi kört nem jegyzi be ill. nem hagyja jóvá az egyéni vállalkozói igazolványban ill. igazolásban. 

Szankciók

Amennyiben a fiatal gazda 2014.év is 2015. évi fiatal mezőgazdasági termelők indítása c. pályázati kiírás során vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, tehát méhcsaládjainak részaránya a működési időszak 4. évének végére több mint a 4. naptári év végére vállalt EUME érték 50%-a (HASZON AGRÁR MAGAZIN, 2014), abban az esetben köteles a támogatási összeg 10%-át visszafizetni.

Ha Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Nemzeti Parkok által kiírt haszonbérleti pályázatain induló fiatal méhcsaládokkal kívánja, minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1 NE) megfelelő állatállományát biztosítani a pályázatból von kizárást, fellebbezési lehetőség nélküli teljes elutasítást von maga után.

A méhész végzettség igazolás vagy méhész végzettségű alkalmazott igazolása hiányában bejegyzett 014902 ÖVTJ kódszámú Méhészet megnevezésű tevékenységi kör bejegyzése az egyéni vállalkozói igazolványba vagy igazolásba a Kormányhivatal részéről felszólítással hiánypótlásra, majd pénzbüntetéssel ezt követően a tevékenységi kör törlésével jár.

KÖVETKEZETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Az életképesség (EUME) számítás esetében a méhcsaládok száma és a kaptárszám nem minden esetben azonos, vannak olyan tartási rendszerek, amelyeknél 1 kaptárban 2 méhcsalád termel. Így a számítási metódus pontatlan, nem ad az bírálathoz adekvát eredményt.

A működési időszak 4. évének végére vállalt szabályozás esetén a jogalkotó vélelmezhetően felismerte, hogy az utóbbi időben, túl sok fiatal gazda kezdett méhészkedni és mivel ehhez a tevékenységhez szükségeltetik a legkevesebb földtulajdon/-bérlet valamint technológiai és gép beruházás, ebben az ágazatban lehet legkönnyebben „0”-ról elindulni, és a jelen keresleti agrárpiaci környezetben az ágazatot hatékonyan működtetni, komoly jövedelmet realizálni.

A jogszabály módosításokkal az elkövetkező fiatal gazda pályázatok esetében bizonyára elkerülhető a gazdasági szereplők között a fenti okokra visszavezethető „kényszerméhész” is a pályázók között (BENKŐ-KISS és munkatársai, 2010).

Ameddig a EUME számítási rendszer nem optimalizálódik a sok családdal rendelkező méhész fiatal gazdák számára kedvezőbb 1 kaptárban 2 méhcsaládot tartani, hiszen ez esetben az számítás szempontjából többlet EUME értéket nem jelen, így a teljes gazdaságukra nézve könnyebb az 50%-os határérté alatt maradniuk. A kevés családdal kiegészítő tevékenységként űzött méhész tevékenység esetén viszont érdemes minden családot külön-külön kaptárban tartani, hiszen így növelhető az EUME érték.

A nagyszámú méhcsaládot tartó fiatal gazdák a továbbiakban úgy tudják elkerülni az ún. 50%-os szabályozásból eredő szankciót, hogy gazdaságuk egyéb állattenyésztési vagy kertészeti ágazatát is fejlesztik ez által nő a teljes üzemméretük, melynek 50%-át kitehető méhészeti ágazat is értelemszerűen ennek arányában tovább növekedhet.

FELHASZNÁLT IRODALOM

  1. ANONIM (2015a): Vidékfejlesztés Minisztérium sajtóközleménye a Greenpeace Magyarország Egyesület megkeresésére VM sajtóiroda
  2. ANONIM (2015b): A vidékfejlesztési miniszter 34/2014. (IV.4) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indításához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről. MAGAR KÖZLÖNY 2015. évi 51. szám
  3. ANONIM (2015c): A Miniszterelnökséget vezető miniszter 24/2015 (IV.28) MvM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indításához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről MAGYAR KÖZLÖNY 2015. évi. 59. szám
  4. ANONIM (2015d): 24/2015 (IV.28) MvM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indításához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről. MAGAR KÖZLÖNY 2015. évi. 59. szám. 5.§ (4) bekezdés
  5. BENKŐ-KISS Á., BODNÁR K., KIS K., HORVÁTH J. (2010): Preliminary investigation on innovation activity of agricultural ventures in South Great Plain Region in Hungary. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI SZEMLE 5:(1) pp. 220-225.
  6. HASZON AGRÁR MAGAZIN IX. évfolyam  2015/9 szeptember szám 68 o.
  7. LACZKA ÉVA (2014): KSH elnökhelyettes előadás AGRYA és Második Hullám Vidéki Ifjúsági Szövetség közös konferenciáján
  8. MÉSZÁROS J. (2014): Országos Magyar Méhészeti Egyesület ügyvezetője (OMME) elnök 2014.04.30. Méhek Napja c. rendezvény nyitóbeszéde
  9. PÉNTEK-ZAKAR ERIKA (2014) Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, A magyarországi mézelő méh-populációkban megjelenő határ menti fajták kimutatása a genetikai és morfológiai módszerekkel. PhD értekezés

PowerPoint dokumentum letöltése: Korlátozások a fiatal gazdák méhészeteiben 2015.12.05.

Pin It on Pinterest

Megosztás